A paleolit diéta során fogyasztható cukrok

A paleolit diétában kerülni kell a finomított cukrot és a hozzáadott cukrot tartalmazó ételeket is, mivel ezen anyagokhoz sem alkalmazkodott a szervezetünk, hiszen az ősember még egyáltalán nem ismerte korunk legnépszerübb édesítőszerét. Viszont a mai ember számára nélkülözhetetlenek az édes ízek, ezért képtelenség, hogy teljesen mellőzzük azokat az életünkből. Viszont büntetlenül fogyaszthatunk különböző édességeket, ha azt a megfelelő, a diétába is beilleszthető cukrokkal készítjük el. Milyen cukrokat lehet használni a diéta során?

A nyírfacukor vagy xilit

A nyírfacukor vagy xilit egy öt szénatomos cukor, melyet régebben a nyírfa rostjaiból állítottak elő, innen ered az elnevezés. Egy rendkívül stabil szerkezetű anyagról van szó, mely nem kezd megerjedni a gyomorban, így nem okoz ott károkat és szinte emésztetlenül távozik a szervezetből. Ezenkívül tudni kell, hogy a nyírfacukor glikémiás indexe mindössze hét, ami azt jelenti, hogy nem okoz kiugró vércukorszint emelkedést, illetve, hogy lassú felszívódásának köszönhetően hosszan tartó telítettségérzetet biztosít, ezért segítségével csak jóval később nyúlunk újból étel után. Fontos előnye az is, hogy nem károsítja a fogakat, mivel a szájban található baktériumok nem képesek savakat képezni belőle, így maximális védelmet nyújt a fogzománc számára.

A jázminpakóca vagy stevia

A stevia egy dél-amerikai növény, melyet az ott élő bennszülött népek már évszázadok óta használnak édesítésre és sebgyógyításra. A stevia is öt szénatomból épül fel, de míg a nyírfacukor glikémiás indexe 7, addig a steviának közel nulla, így egyáltalán nem emeli meg a vércukorszintet. Ezenfelül nem tartalmaz szénhidrátot és kalóriát sem. Így nemcsak a cukorbetegek, de a diétázók számára is kiváló. Sőt a steviának számos előnyös tulajdonsága is ismert: többek között gyógyítja a sebeket, illetve hatékonyan kezelhetjük vele a bőrbetegségeket is.